A SZENT LITURGIA ÁLLANDÓ ÉNEKEI

*
“A” Liturgia – általános négyszólamú dallamokkal, OBIHOD (mp3)
“A” Liturgia – általános négyszólamú dallamokkal, OBIHOD (pdf) 
*
“V” Liturgia – egyszólamú valaami dallamokkal (pdf)
“V” Liturgia – egyszólamú valaami dallamokkal (mp3)
*
“B” Liturgia – négyszólamú ünnepi dallamokkal (mp3)
“B” Liturgia – négyszólamú ünnepi dallamokkal (pdf)
*
“G” Liturgia – új bizánci, görög dallamokkal (mp3)
“G” Liturgia – új bizánci, görög dallamokkal (pdf)
 *
Bevezetés a szent liturgia új bizánci dallamú lejegyzéséhez

Első és fontos célunk, hogy őrizzük és ápoljuk azt a zenei hagyományt, amely a Petőfi téri Nagyboldogasszony-templom megalapításától kezdve, annak több mint kétszáz éves történetét meghatározta, és amely a 20. század második felében dr. Berki Feríz atya (1917-2006) munkássága révén került lejegyzésre. Feríz atya Görögországban, Athénban végezte teológiai tanulmányait, ennek megfelelően az ott hallott éneklési mód vált a sajátjává. Sok szerb és orosz dallamot is ismert, és ezeket is szabadon alkalmazta a saját maga által fordított istentiszteleti szövegekre. Viszonylag rövid keresés után rátaláltunk az új bizánci dallamok pontosan lejegyzett, ötvonalas kotta formájában megjelent görög nyelvű változatára, és egy professzionális honlapra, amely bőséges információt tartalmaz az új bizánci éneklésről (www.newbyz.org), vagyis arról, amit Feríz atya hallott, és Magyarországra hozott.

A kézzel lejegyzett, magyar nyelvű kottákat (továbbiakban: magyar forrás) összevetettük a görög egyházi énekesek által lejegyzett változattal (továbbiakban: görög forrás), és kidolgozásra kerültek azok a szempontok, amelyek alapján előkészítettük az új, javított változatot.  Első és legfontosabb szempontunk a felismerhetőség lett. Itt nem csupán az egyes dallamok felismerhetőségére gondolunk, hanem a liturgia egészének hangulatára, egykori „atmoszférájára”. Egyes hiányosságokat azonban pótolni kellett. Ilyen volt például a második szólam (iszon) hiánya, és olyan prozódiai problémák, amelyek megváltoztatása nem befolyásolja a dallam vezetését, de sokat javít a szöveg érthetőségén.

Köztudott, hogy a magyar nyelvben mindig a szavak első szótagja a hangsúlyos, ezért arra kell törekedni az átírásnál, hogy a szavak első szótagja – különös tekintettel a tartalmilag is hangsúlyos szavak első szótagjára –, a legtöbb esetben lehetőleg ütem egyre essen, vagy ritkábban a négy negyed harmadik negyedére. Egy-egy esetben az ütemmutatót is meg lehet változtatni. Nagyon kell ügyelni arra, hogy éneklés közben a szöveg értelmére és hangsúlyozására figyeljünk, hogy a dallam csupán hordozója, szolgálója legyen a szövegnek.

A továbbiakban részletesen felsoroljuk azokat a kottákat, amelyek begépelésre kerültek:

„Békességes ekténia”: ez az ekténia most kiegészítéssel jelenik meg, mivel a görög forrásban többféle változata van a kórus válaszainak.

„Antifonok”: bár tudomásunk van olyan lejegyzésekről, amelyekben az antifonok végig vannak kottázva, ezeket később tesszük közzé. Jelenlegi kottafüzetünk olyan formában tartalmazza az antifonokat, ahogyan azt a görög forrásban megtaláltuk. Vagyis a 102. és 145. zsoltár versei G hangon olvasva hangzanak fel, köztük pedig énekelve hangzanak el a refrének.

„Istennek egyszülött Fia és Igéje…”: a magyar és a görög forrás figyelembevételével.

„Harmadik antifon”: a görög hagyománytól eltérően itt a Boldogságokat énekeljük, ez a magyar nyelvű forrásban szerb dallamon van lejegyezve, amelyet megőriztünk.

„Jertek, hódoljunk…”: a magyar és a görög forrás figyelembevételével.

Tropárionok és kondákionok: később lesz javított változat.

„Kerub ének”: a magyar és a görög forrás figyelembevételével.

Felajánlás (anafora): a magyar és a görög forrás figyelembevételével.

„Láttuk az igazi Világosságot…”: a magyar és a görög forrás figyelembevételével.

„Teljenek meg ajkaink…”: a magyar és a görög forrás figyelembevételével

Minden kedves felhasználót arra kérünk, ha bármilyen leütési, helyesírási hibát talál, illetve ha bármilyen építő jellegű hozzászólása van a kottákkal kapcsolatosan, ossza meg velünk az egyházmegye honlapján keresztül!

Énekeljünk együtt Isten dicsőségére!

A kottatár szerkesztői

 

Vélemény, hozzászólás?